Női szemmel:
Van, ami nem lenne az internetre való, ilyen a társkeresés, de mivel nem ültél mellettem a moziban, nem váltottunk ugyanarra a koncertre jegyet, nem jöttél velem szemben az utcán nincs közös barátunk, aki bemutatott volna minket egymásnak, így itt vagyok.
A pasi szó nem fedi le azt az igényt, amit mi nők támasztunk akkor, amikor kedvesünket keressük, illetve amikor társkapcsolatunk beteljesülésére vágyunk. A pasas "fickót" jelent (járjunk csak utána). Ha ízlelgetjük e szót, akkor inkább lenéző, lekicsinylő és fölényességet sugall annak a szájából, aki ezt mondja. A pasi szót nem lehet tisztelettel kimondani.
Ez a szó, hogy pasi, a nő és a férfi kapcsolatában a kölcsönösség hiányát teremti meg. Ez a szó a lehető legjobb jóindulattal sem fejezi ki azt, amit ma a férfiakkal együtt megvalósítani szeretnénk és együttműködésnek, megértésnek hívunk.
Ha lepasizzuk a férfijainkat, a férfierejüket – a szívük erejét vonjuk meg tőlük, pont azt, amit annyira vágyunk!
Nem vagyok híve a futó kalandoknak. Úgy gondolom attól értékes valami vagy valaki, hogy nem lehet bárkié!! Nem szeretem a hazugságot, becstelenséget, megbecsülöm az igazmondást, az igaz szeretetet. Néha az utcán is rámosolygunk egymásra.
Miért ne tehetnénk ezt itt is?! Még akármi is lehet belőle! Az ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti. Vagyis a szeretetnek behunyt szemmel is érezhető jelenléte.
Nem az a művészet, amikor egy férfi nála vagy húsz évvel fiatalabb nőt próbál meg elkápráztatni műveltségével, tapasztalatával. A varázslat ott kezdődik, amikor egy ötvenes férfi egy közel azonos korú nőt képes megtartani, aki hasonlóan tapasztalt, mint ő maga. Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból. Ez a szeretet jutalma. Azt kérdezed, milyen a tökéletes FÉRFI számomra? Aki nem tökéletes.
Sajnos, a mai ötvenes férfi korosztály ¾-e leharcolt állapotban van, egyik részük fizikailag, a másik részük mentálisan rokkant. Jobbik esetben tehát 10-ből csak heten alkalmatlanok bármiféle párkapcsolatra, a maradék hármon meg nem érdemes összeveszni, mert ők már nem akarnak elköteleződni – pláne megöregedni valaki mellett –, csupán szexpartnert keresnek. Hébe-hóba előfordul, hogy a szex miatt a pasi fölrúgja a meglévő (egyébként már döglött) párkapcsolatát, de ez nem igazán jellemző.
Férfi szemmel:
Hölgyeim, Önök páratlanok. Azért járnak a társkeresőre. Mielőtt az elvárásaikra kitérek, írok magamról is. A bemutim kíméletlenül őszinte.
Megkérdezték már, én melyikbe sorolom magam. Fizikailag rendben, mentálisan van mit javítani rajtam, de voltam már rosszabb állapotban is. Ha belegondolok, hogy 25 éve, vagyis 31 évesen csak 1 lépés választott el a diliháztól, de volt, aki visszarángatott.
Kétszer váltam el, először tőlem szabadultak meg – jót tett nekem, mert kénytelen voltam megváltozni –, másodszor én szabadultam ki olyasmiből, ami 15 év után már nem volt javítható. Pláne, miután a volt párom piásan súlyos sérülést okozott nekem.
Ez a mostani állapotom viszont a legérdekesebb. A luxusnegyedben létezem az unokatestvéremnél (nevezzük Andinak) külön lakrészben, nem fizetek érte, legfeljebb önkéntesen hozzájárulok a rezsihez. Cserébe csicskának érezhetem magam időnként.
6 éve, miután előző évben özvegy lett, huszonév után valahogy megtaláltuk egymást, és ide hívott, mert egyedül maradt a gyerekkel, nem érezte magát biztonságban, neki jól jöttem, nekem ő kapóra jött. Tettem a dolgom mellette, ahogyan illik egy családban a pasinak, az évek során pasiminta lettem a lányának, neki meg a szeretője.
Beszélgettünk annyit mint egyívásúak, hogy az érzelmek is beleszövődtek. Amikor 2 éve az öregei elmentek, azóta labilissá vált, tavaly ősszel elküldött csajozni, miközben folyamatosan féltékeny. Most már a saját lányára is, aki 17 éves múlt, de kész nő lett.
Amikor olyanja van, beugrik az ágyamba 1 egészségügyi szexre, aztán elhajít, mint 1 rongylabdát, de azért állítólag én tanítottam meg szerelmeskedni 50 évesen, és velem az igazi. Itt tartok ebben a nagy megalkuvásban, kilépni ebből meg azzal járhat, hogy Andi saját maga ellen fordul, mert ha bepiál, nem igazán tudja magát kontrollálni.
Visszatérve az elvárásaikra, ha találnak egy ökröt, amelyik azoknak megfelel és képes azokat betartani, akkor megérdemelnek egy nívós díjat. Addig minden rendben, amíg az ágyba kérik a reggeli kávét, utána nem mosnak és nem főznek, és a csettintésükre a másik kövesse Önöket a természetbe.
Közismert, hogy két sor van belőlünk, gyanítom, a miénk a hosszabb, akik a söntés előtt várunk a hűsítő italunkra……